Az elmúlt napok legnagyobb híre hogy megküzdök a lakással. El akartam menni mert némi para van télen de eljutottam arra a pontra hogy kivételesen - átgondolva a dolgokat - nem megyek én innen most sehova. Az elmúlt évek innovációja hogy néha azért igyekszem előre is gondolkodni, amennyire tőlem telik ugye. Legfőképpen :)
Szóval, csak előre. Mindenben. Ezt most nem is tudom nagyon másképp megfogalmazni, mint egy dalban ami azzal a mozdulattal ahogy leültem ma először a gép elé a kis lelkemben elkezdett dúdolódni :)
Sokat gondolkodtam amugy hogy melyik verziót osszam meg, emellett döntöttem. A dal a régi, és imádom a legutolsó képet: "Life isn't about waiting for the storm to pass.... It's about learning to dance in the rain" - vagyis -> az élet nem arról szól hogy várjuk hogy elvonuljon a vihar, hanem arról hogy megtanuljunk táncolni az esőben. Mindig is imádtam tombolni az esőben, tele papuccsal belezuppanni a pocsolyákba és ott tapicskolni és azt hiszem nem fogható semmihez sem az a boldogság ami ilyenkor bennem van. Akár 30x évesen. Leszarom xD
Utolsó kommentek